Induktív érzékelők gyártók online keresése

Az induktív érzékelők az elektromágneses indukció elvén alapuló érintésmentes közelségérzékelők.

Mágneses mezőt használnak a fémtárgyak érzékelésére. Gyakran használják őket az automatizálási technológiában, a feldolgozóiparban és más alkalmazásokban.

Az alábbiakban az induktív érzékelők működését, a tipikus kialakításokat, alkalmazási területeiket, valamint előnyeiket és hátrányaikat ismertetjük:

Hogyan működik:

Az induktív érzékelő váltakozó elektromágneses mezőt hoz létre, amelyet egy oszcillátor állít elő. Ha egy fémtárgy van a közelben, az változást okoz a mágneses mezőben, ami csillapító hatást eredményez az oszcillációs áramkörben.
Amint a csillapítás elér egy küszöbértéket, az érzékelő egy jelet kapcsol, amely jelzi a fémtárgy jelenlétét.

Tipikus kivitelek:

• A hengeres érzékelők kerek kialakításúak, és gyakran szabványos méretekben, például M8, M12, M18 vagy M30 méretben kínálják őket.
• A lapos kocka alakú érzékelők speciális szerelési követelményekhez alkalmasak, például korlátozott hely esetén.

Tipikus alkalmazási területek:

1. Pozícióérzékelés:
Az induktív érzékelőket a gépekben lévő fém alkatrészek helyzetének érzékelésére használják. Például szállítószalagokban, CNC-gépekben vagy robotkarokban.

2. Számolási feladatok:
Egy bizonyos ponton áthaladó fém alkatrészek megszámlálására használhatók. Ez hasznos a gyártósorokon annak ellenőrzésére, hogy minden alkatrész megfelelően kerül-e továbbításra.

3. Sebességérzékelés:
Forgó gépekben az induktív érzékelők a fém fogaskerekek fordulatszámának érzékelésére használhatók.

4. Véghelyzet-ellenőrzés:
Hidraulikus rendszerekben vagy pneumatikus hengerekben induktív érzékelőkkel ellenőrizhető, hogy a henger elérte-e a véghelyzetét.

Az induktív érzékelők előnyei:

• Mivel az érzékelő nem igényel közvetlen fizikai érintkezést, nincs mechanikai kopás.
• Az induktív érzékelők nagyon gyors kapcsolási műveletekre képesek, ami alkalmassá teszi őket dinamikus alkalmazásokhoz.
• Ellenállnak a szennyeződésnek, olajnak, pornak és víznek, így ideálisak a zord ipari környezetekben.

Hátrányaik:

• Az induktív érzékelők viszonylag rövid érzékelési tartományúak (általában 1 és 10 mm közötti), ami a közeli alkalmazásokhoz korlátozza alkalmazásukat.
• Ezek az érzékelők csak fémes anyagokkal működnek, ami bizonyos alkalmazásokra korlátozza használatukat.

Az induktív érzékelők megbízható, költséghatékony megoldást jelentenek a fémtárgyak érintésmentes érzékelésére, és fontos szerepet játszanak az automatizálási technológiában. Különösen hasznosak olyan alkalmazásokban, ahol robusztusságra és pontosságra van szükség, de csak fémtárgyakat kell érzékelni.

Az alábbiakban áttekintést talál az induktív érzékelők vásárlásakor figyelembe veendő legfontosabb kritériumokról:

Induktív érzékelők vásárlásakor több fontos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy az érzékelő megfeleljen az adott alkalmazásnak.

• A névleges kapcsolási távolság azt jelzi, hogy az érzékelő milyen messze képes érzékelni egy tárgyat. Ez az érték a modelltől függően jellemzően 1 mm és 20 mm között van.
• A gyakorlatban az érzékelési tartomány gyakran valamivel alacsonyabb a névleges értéknél, mivel a céltárgy anyaga és mérete befolyásolhatja. A vasból készült fémtárgyak gyakran maximális érzékelési tartományt eredményeznek, míg más fémek, például alumínium vagy réz, alacsonyabb tartományt.
• Válasszon olyan érzékelőt, amelynek hatótávolsága elegendő az alkalmazásához. A névleges érzékelési tartomány 1,5-2-szeresének megfelelő biztonsági tényező hasznos lehet a megbízható érzékelés biztosításához.
• A leggyakrabban használt hengeres kialakítások az M8, M12, M18 és M30. A méret gyakran befolyásolja az érzékelési tartományt (a nagyobb érzékelők gyakran nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek).
• A kocka alakú lapos érzékelők alkalmasak szűk beépítési helyzetekben, vagy amikor nem hengeres felületre történő felszerelésre van szükség.
• Figyeljen a szerelési helyen rendelkezésre álló helyre, és válasszon olyan kialakítást, amely könnyen felszerelhető és tökéletesen illeszkedik a rendszerbe.
• A fémházak robusztusabbak és ellenállóbbak a mechanikai igénybevételekkel szemben, ideálisak a zord környezetekben.
• A műanyag burkolatok könnyebbek és ellenállóbbak a korrózióval szemben, így alkalmasabbak a vegyi vagy nedves környezetekhez.
• A burkolat anyagát a környezeti feltételeknek (páratartalom, vegyi anyagok, mechanikai igénybevétel) megfelelően válassza ki.
• Válassza ki a kapcsolási típust a vezérlőrendszer vagy gépvezérlés szükséges logikájának megfelelően.
• Normál esetben nyitott (NO): Az érzékelő jelet ad, amikor egy tárgyat érzékel.
• Normál esetben zárt (NC): Az érzékelő jelet ad, ha nem érzékel tárgyat.
• Váltókapcsoló (NO+NC): Mindkettő jelen van egy érzékelőben.
• Ellenőrizze, hogy milyen feszültség áll rendelkezésre a rendszerében, és ennek megfelelően válassza ki az érzékelőt.
• Egyenáramú érzékelők (egyenfeszültség): Általában 10-30 V egyenfeszültségen működnek.
• AC érzékelők (váltakozó feszültség): Gyakran 20-250 V AC tartományban működnek.
• Többfeszültségű eszközök: Egyes érzékelők mind a váltakozó, mind az egyenáramú feszültséget támogatják.
• Gondoskodjon a megfelelő védelmi osztályról, különösen, ha az érzékelőt porral, nedvességgel vagy vegyi anyagokkal terhelt, zord környezetben használják.
• IP67: Védett a por behatolása és az ideiglenes vízbe merülés ellen.
• IP68: Védelmet nyújt a vízbe való tartós merítés ellen.
• Ellenőrizze a környezeti hőmérsékletet a létesítményében, és válasszon olyan érzékelőt, amely megfelel a követelményeknek.
• Az induktív érzékelők általában -25 °C és +70 °C közötti hőmérsékleten működnek. A speciális változatok szélesebb hőmérséklet-tartományt is támogatnak (pl. -40 °C-ig vagy +100 °C-ig).
• Ellenőrizze a rendszerben uralkodó környezeti hőmérsékleteket, és válassza ki a követelményeknek megfelelő érzékelőt.
• Válassza ki a megfelelő csatlakozási lehetőséget az alkalmazási követelményektől függően. A csatlakozók általában nagyobb rugalmasságot és könnyebb karbantartást kínálnak.
• Állandóan telepített kábel az elektromos csatlakozáshoz.
• A dugaszolható csatlakozók (pl. M8 vagy M12) a rugalmasabb megoldást jelentik, mivel az érzékelő szükség esetén könnyen cserélhető anélkül, hogy a teljes kábelezést át kellene vezetni.
• Válassza ki a kapcsolási frekvenciát a tárgy vagy a gép sebességének megfelelően.
• Az induktív érzékelők nagy kapcsolási frekvenciával rendelkeznek, és másodpercenként több ezer kapcsolási ciklust is elérhetnek. Ez különösen fontos a gyorsan mozgó tárgyak esetében.
• Erős elektromos zavaró mezőkkel rendelkező környezetben magas EMC-ellenállású érzékelőket kell használni.
• Az induktív érzékelők általában érzéketlenek a motorok vagy más elektromos eszközök által okozott elektromos és mágneses interferenciára. Mindazonáltal ügyelni kell arra, hogy az érzékelő megfelelő elektromágneses kompatibilitással (EMC) rendelkezzen.
• Ne feltétlenül a legolcsóbb érzékelőt vásárolja meg, hanem olyan modellt keressen, amely megbízhatóan megfelel a követelményeknek és hosszú élettartammal rendelkezik.

Induktív érzékelő vásárlásakor meg kell győződnie arról, hogy a specifikációk megfelelnek az alkalmazásnak. A legfontosabb tényezők az érzékelési tartomány, a kialakítás, a ház anyaga, a tápfeszültség és a környezeti hatások, például a hőmérséklet és a védelmi osztály. Az ezeknek a követelményeknek megfelelő érzékelő megbízható teljesítményt és hosszú élettartamot biztosít.

Az induktív érzékelők különböző beszállítóktól vásárolhatók. A világ minden tájáról származó induktív érzékelők gyártóiról és beszállítóiról átfogó információkat talál az Exportpages oldalon.