Támszigetelők gyártók online keresése

A tartószigetelők olyan elektromos szigetelők, amelyek mechanikusan megtámasztják a kábeleket vagy feszültség alatt álló részeket, és ugyanakkor elektromosan szigetelik azokat a földtől vagy más vezetőktől.

A függesztő- vagy saru-szigetelőkkel ellentétben, amelyek elsősorban húzóerőket vesznek fel, a tartószigetelőket elsősorban nyomó- és hajlítóerőkre tervezték.
Elengedhetetlenek a nagy- és középfeszültségű tartományban - alállomásokon, kapcsolóberendezéseken és felsővezetékeken.

Az alábbiakban áttekintést talál a tartószigetelők felépítéséről, működéséről és alkalmazási területeiről, a követelményekről és vizsgálatokról, valamint a modern változatok előnyeiről:

A tartószigetelők szerkezete és anyagai:

Egy tipikus támaszszigetelő egy szigetelőtestből áll, amely gyakran a következőkből készül:

1. Porcelán - hagyományos és széles körben használt; nagy mechanikai szilárdság és jó időjárásállóság.
2. Kompozit anyagok, pl. üvegszál/műanyag kombinációk - egyre gyakrabban használják könnyebb súlyuk, törésállóságuk és jó elektromos tulajdonságaik miatt.

Mindkét változat rendelkezik fém végszerelékkel a felső és alsó rögzítéshez - pl. vezetősínhez való csavaros csatlakozáshoz vagy alapzatra való szereléshez.

Hogyan működnek a tartószigetelők:

A tartószigetelők funkcionalitása két fő szempontra osztható:

1. Mechanikai funkció:
   A csatlakoztatott elektromos vezetékek súlyát, valamint a szél, a jég, a rezgés vagy a kapcsoló mozgása által okozott további terheket viselik. Ennek során mechanikailag stabilnak kell lenniük, és szilárdan kell kapcsolódniuk más alkatrészekhez.
2. Elektromos funkció:
   A tartószigetelők megakadályozzák, hogy a feszültség alatt álló részekből áram folyjon a földelt szerkezetbe. Megbízható szigetelést biztosítanak a magas, gyakran több száz kilovolt feletti feszültségek ellen. Ehhez kellően nagy kúszási távolságot és légrést kell biztosítaniuk, hogy - különösen nedves vagy piszkos körülmények között - megakadályozzák a villámlásokat vagy a szivárgási áramokat.

A tartószigetelők alkalmazási területei:

A támaszszigetelőket az energiaellátás számos területén használják:

1. Alállomások:
Itt gyűjtősíneket, kapcsolókat vagy terminálokat támasztanak alá, gyakran kültéri berendezésekben.
Akár 800 kV-os feszültségnek is ellen kell állniuk, és ellen kell állniuk az időjárási hatásoknak, például az esőnek, a hónak vagy az ipari szennyezésnek.

2. Kapcsolóberendezések:
A beltéri kapcsolóberendezésekben - különösen a gázszigetelt rendszerekben (GIS) - gyakran alkalmaznak kisebb, speciálisan erre a célra kialakított szigetelőanyaggal ellátott változatokat.

3. Felsővezetékek:
Különösen nagy feszültségek vagy speciális kialakítások esetén a kábelek oszlopokhoz való rögzítésére is használnak tartószigetelőket, különösen a kereszteződéseknél vagy elágazásoknál.

4. Vontatási áramrendszerek:
A vontatási áramrendszerekben, pl. 15 kV 16,7 Hz-en, tartószigetelőket használnak a felsővezetékek oszlopain és tartószerkezetein.

A tartószigetelők követelményei és vizsgálata:

A tartószigetelőknek ki kell állniuk a szabványoknak megfelelő vizsgálatokat, mint például:

• Mechanikai terhelési vizsgálatok, például nyomó-, hajlító- és csavarószilárdság.
• Elektromos dielektromos szilárdság még nedves állapotban is.
• Időjárásállóság a hőmérséklet-ingadozásokkal és az UV-sugárzással szemben.
• Műanyagok és kompozit anyagok öregedési vizsgálatai.

A tartószigetelők modern változatainak előnyei:

A modern kompozit szigetelők számos előnnyel rendelkeznek a hagyományos porcelán modellekkel szemben:

• Alacsonyabb súly → Könnyebb a szállítás és a telepítés
• Nagyobb törésállóság → mechanikai sérülés esetén nincs szilánkosodás
• Jobb ellenállás a szennyeződéssel szemben → kevesebb tisztítás szükséges
• Rugalmas kialakítás → Alkalmazkodás az összetett rendszertervekhez

A tartószigetelők az elektromos energiainfrastruktúra lényeges elemei. Ezek teszik lehetővé, hogy a nagyfeszültségű rendszerek évtizedekig biztonságosan és megbízhatóan működjenek. Kombinált mechanikai és elektromos funkciójuk miatt kulcsfontosságú alkatrészek - akár klasszikus porcelánból, akár innovatív kompozit anyagokból készülnek. A műszaki fejlődés egyre hatékonyabb és tartósabb konstrukciókat eredményez, amelyek megfelelnek a modern energiahálózatok növekvő követelményeinek.

Az alábbiakban áttekintjük a legfontosabb szempontokat, amelyeket a tartószigetelők vásárlásakor figyelembe kell venni:

A tartószigetelők vásárlásakor - különösen a nagyfeszültségű, középfeszültségű vagy vontatási energiahálózatokban való alkalmazás esetén - számos műszaki, gazdasági és minőségi szempontot kell figyelembe venni. Ezek nemcsak a biztonságos és megbízható működést biztosítják, hanem befolyásolják a karbantartási költségeket, az élettartamot és a rendszer általános jövedelmezőségét is.

• A szigetelőt az adott üzemi feszültséghez kell tervezni. A villámimpulzusfeszültségre és a kapcsolási impulzusfeszültségre való méretezés is fontos, mivel ezek hiba vagy légköri események esetén jelentkezhetnek.
• A kúszási távolság - azaz az a távolság, amelyet egy szivárgó áram a szigetelőfelületen keresztül megtenne - kulcsfontosságú kiválasztási kritérium. A nagyfokú szennyezéssel, tengeri levegővel vagy ipari kibocsátással jellemezhető régiókban a kúszási távolságnak különösen nagynak kell lennie.
• A kiváló minőségű szigetelők nem mutathatnak részleges kisüléseket névleges feszültségen. Ellenkező esetben idő előtti öregedés vagy a szigetelés meghibásodása következhet be.
• A szigetelőnek képesnek kell lennie a tervezett mechanikai terhelések - mint például a kábelek, kapcsolóberendezések önsúlya vagy a kapcsolási műveletek és a szélterhelés okozta dinamikus erők - biztonságos felvételére.
• A telepítés típusától és funkciójától függően a szigetelőnek különböző erőkkel szemben kell ellenállnia. A gyártók általában megengedhető terhelést vagy szakítóterhelést adnak meg, amelyet össze kell hasonlítani a tényleges üzemi körülményekkel.
• Az anyagválasztásnál figyelembe kell venni a várható követelményeket:
• A porcelán robusztus, tartós és bevált. Jól bírja az erős szennyeződéseket, de nehezebb és érzékeny a mechanikai behatások okozta törésre.
• A kompozit szigetelők könnyebbek, törhetetlenek és rugalmasak. Különösen alkalmasak a modern kültéri berendezésekhez vagy mobil alkalmazásokhoz. A szilikon vagy EPDM felületek öregedésállóságát meg kell vizsgálni.
• A tartószigetelőket a helyi éghajlati és környezeti viszonyokhoz kell igazítani:
• Hőmérséklet-tartomány: Szélsőséges meleg vagy hideg.
• Szennyeződési fok az IEC/EN besorolás szerint.
• UV-ellenállás
• Csapadék és nedvesség
• Hó-, jég- és szélterhelési zónák
• A felhasználási helytől függően célszerű speciális változatokat választani, pl. nagyobb képernyővel vagy hidrofób bevonattal.
• Egy professzionális beszerzési részlegnek kell biztosítania, hogy a szigetelők megfeleljenek az összes vonatkozó szabványnak és minőségi követelménynek:
• IEC 60273, IEC 62231, IEC 60383 szabványoknak, a kialakítástól függően.
• Típusvizsgálatok és rutinvizsgálatok független vizsgálóközpontok által.
• Minőségi tanúsítványok, pl. ISO 9001, ISO 17025 a vizsgálóközpontok számára.
• A gyártónak képesnek kell lennie arra is, hogy műszaki adatlapokat, vizsgálati jelentéseket és dokumentációt nyújtson átlátható módon.
• A professzionális beszerzés nemcsak az egységárra, hanem a szállítási időre és a biztonságra is figyel:
• Szállítási idők és megbízhatóság.
• A csere szigetelők elérhetősége az elkövetkező években.
• Csomagolási, szállítási és tárolási követelmények.
• A tételek nyomon követhetősége, pl. sorozatszámok, tételcímkék.
• A stabil logisztikai lánc kulcsfontosságú, különösen a nagyobb rendszerek vagy sorozatszállítások esetében.
• Különösen az utólagos felszerelési vagy átalakítási projektek esetében fontos, hogy a tartószigetelők kompatibilisek legyenek a meglévő rendszerekkel (furattávolság, magasságok, csatlakozási típusok). A karbantartásmentes vagy alacsony karbantartási igényű változatok gazdaságossági szempontból különösen előnyösek.
• A kedvező beszerzési ár nem fedheti el a hosszú távú üzemeltetési költségeket. Olyan kritériumok, mint például:
• Karbantartási ráfordítás.
• Tisztítási ciklusok, különösen a szennyeződésre hajlamos régiókban.
• Minőségi termékek esetében 30-50 éves élettartam.
• Az anyagok újrahasznosíthatósága.
• A gyártás energiafogyasztása.
• Egyre inkább szerepelnek a beszállítók értékelésében.

A támaszszigetelők szakszerű beszerzésekor nem szabad csak az árat vagy a szabványos adatokat nézni, hanem holisztikusan kell szemlélni - műszaki követelmények, környezeti feltételek, minőségi tanúsítványok, élettartam és logisztikai szempontok. Csak így biztosítható, hogy a szigetelők hosszú távon megbízhatóan működjenek a működés során, és hozzájáruljanak a teljes energiarendszer hatékonyságához és biztonságához.

A tartószigetelőket különböző beszállítóktól lehet megvásárolni. Az Exportpages-en átfogó információkat talál a Támaszszigetelők gyártóiról és beszállítóiról a világ minden tájáról.