A króm(VI) anyagot az Európai Unió 2013 óta szerepelteti a REACH-rendelet (a vegyi anyagok regisztrálása, értékelése és engedélyezése) révén az engedélyköteles anyagok listáján. A gyanú szerint súlyos egészségügyi problémákat, például légúti megbetegedéseket és bőrirritációt okoz, és a besorolása szerint rákkeltő. A króm(VI) különösen magas hőmérsékleten bekövetkező oxidáció révén keletkezik. A REACH-rendelet az anyagokra vonatkozó tilalom. Ez azt jelenti, hogy azok a folyamatok, amelyek során króm(VI) keletkezik, nincsenek feltüntetve. A gyakorlatban azonban pont ez az a terület, ahol jelentős egészségügyi kockázatok merülnek fel.

Így például magas hőmérsékleteknek kitett csavarkötések esetén több millió rozsdamentes acél csavart használnak csavar-, ill. szerelőpasztákkal kombinálva, az összeilleszteni kívánt alkatrészek közötti súrlódás csökkentésére, valamint a későbbi oldhatóság biztosítása céljából. A probléma a következő: 350 Celsius-fok feletti hőmérsékleten a króm oxidálódik az acélból, és az eddig a piacon elérhető szerelőpaszták által elősegítve többek között króm(VI)-vegyületek keletkeznek.

Ez a folyamat a csavar- vagy szerelőpaszta sárgás elszíneződéséről ismerhető fel. Legkésőbb a csavarkötések szétszerelésekor fennáll annak a veszélye, hogy a szerelők króm(VI)-tartalmú port szabadítanak fel, majd belélegzik azt, vagy a bőrön vagy a nyálkahártyán keresztül króm (VI)-tal érintkeznek. Az egészségügyi kockázatok elkerülésének egyetlen módja jelenleg az, hogy ezeket az összeszerelési vagy karbantartási munkákat teljes légzés- és munkahelyi védelem mellett végzik. Ezzel szemben az alkalmazott gyakorlat másként néz ki. Sok ember teszi ki magát munkavégzése során naponta annak a veszélynek, hogy króm(VI)-tal kerüljön érintkezésbe.

„Ez a rendkívüli veszélypotenciál, valamint a szerelőpaszták szinte minden ipari ágazatban történő széles körű alkalmazása arra késztetett bennünket, hogy a fenntartható kenőanyagok területén szerzett technológiai kompetenciánkat a króm(VI) képződését minimálisra csökkentő szerelőpaszta kifejlesztésére összpontosítsuk. Ehhez új eljárásokat kellett kifejlesztenünk, és meg kellett vizsgálnunk valamennyi eddig alkalmazott összetevőt, hogy azonosítani tudjuk azokat, melyek ezekért a kémiai folyamatokért felelősek. Ezt követően a kihívást az jelentette, hogy kritikus összetevőket nem kritikus összetevőkkel helyettesítsék anélkül, hogy a tribológiai tulajdonságok megváltoznának" – ismerteti Joscha Klusmeier, az OKS műszaki vezetője, a kihívásokat, amelyeket a kutató- és fejlesztőcsapatának meg kellett oldania.

Az új OKS 210 magas hőmérsékletű pasztával a felhasználóknak mostantól egy olyan termékváltozat áll rendelkezésükre, amelyet szerelőpasztaként történő felhasználás esetén kifejezetten a króm(VI)-képződés csökkentésére terveztek. További pluszpont: A paszta NSF-tanúsítvánnyal rendelkezik, és így alkalmas élelmiszeripari alkalmazásra.

Ezzel az új fejlesztéssel az OKS kiemeli a felhasználók számára biztonságos és fenntartható kenőanyagok területén szerzett kompetenciáját, és bővíti azon termékek arányát, amelyek esetében tovább fokozta az alkalmazási biztonságot.