A holsteini kőzetből származó üledéklemezt számítógépes tomográfiával kívánták elemezni fosszilis tartalmát. A CT-technológia olyan eredményeket hozott, amelyekre senki sem számított.

A földtudományok, és különösen a paleontológia ablakot nyit bolygónk múltjára, és információt nyújt az élőhelyünkben évmilliók alatt bekövetkezett változásokról. A valószínűleg már régen kihalt fajok az emberiség megjelenése előtti életről festenek képet egy olyan környezetben és növényzetben, amely drasztikusan különbözik a maitól. Nemcsak a dinoszauruszleletek, hanem a mikrométeres tartományban található fosszíliák is megmozgatják a fantáziánkat, és bizonyítják, hogy bolygónk milyen hatalmas változásokon ment keresztül. És elámulunk azon, hogy a tudósok máris milyen felismerésekre jutottak, és milyen következtetéseket lehet levonni a jövőnkre vonatkozóan.

Dr. Ulrich Kotthoff, a hamburgi Leibniz Intézet a biológiai sokféleség változásainak elemzésével foglalkozó paleontológiai osztály vezetője és a Hamburgi Egyetem mikropaleontológiai tanszékének kutatócsoportja, a Foraminifera.eu Labs és a LIB nemrégiben ellátogattak a Comet Yxlon Alkalmazásgyárba, hogy megnézzék, mit tud a mai röntgensugaras technológia a kutatásaikban. A főként Schleswig-Holstein keleti részén található különleges homokkő, a holsteini kőzet üledékes lemezét számítógépes tomográfiával akarták elemezni fosszíliatartalma szempontjából.

Eddig az ilyen vizsgálatokat főként a kőzet elpusztításával végezték, de ez mindig azzal a kockázattal jár, hogy a benne található fosszíliák megsérülnek. A roncsolásmentes vizsgálat ezért vonzó alternatíva, ha a szükséges felbontás elérhető. Az új technológiai lehetőségek valójában olyan eredményeket tudtak felmutatni, amelyekre senki sem számított: Nemcsak a nagyobb csigák voltak jól láthatók, hanem a milliméteres foraminifera-héjak felhalmozódása is. A foraminiferák olyan egysejtű szervezetek, amelyek tengeri élőhelyeken, például óceánokban vagy sós mocsarakban fordulnak elő. A legrégebbi talált foraminiferák körülbelül 540 millió évesek. A tudósok a mindenkori környezeti feltételek legapróbb változásait is le tudják olvasni a héjukból, és így messzire visszatekinthetnek az éghajlat és a tengerek fejlődésének alakulására.